Na mindegy az élet megy tovább a kis városkámban. A téma minden nap előjön, de amúgy semmi változás nincs egyenlőre. A nyári hűség folytatódott, kemény 17-20 fokok repdesnek. A szülők még mindig kedvesek, előzékenyek, együttműködőek. Ami eleinte fura volt, azt is megszoktam már.
Hostanyu folyton dicsér, hogy mekkora segítség vagyok és, hogy érzi a különbséget a szabadnapjaimon. A gyerekek se változtak. A fiú babával, George-al, már legjobb barátok vagyunk, mindig vigyorog ha lát. A lánnyal kevesebbet vagyok kettesben, de már az idő 90%-ban megértem, amit mond és veszekednem se kellett még vele. Nagyon csibész kislányról van szó, olyan mondásai vannak... Pl egyik nap az anyukája azt mondta neki, hogy szeretlek, mire Olivia válasza az volt: én is szeretem magamat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése